Ha azt szeretnéd, hogy egyszer megvegyék a webáruházad, de nem tudod, hogy pontosan mennyit is ér, megnyugtatlak, jó helyen vagy. A cikkből ki fog derülni számodra milyen számítási módszerek léteznek, két példát is hozok, valamint tudni fogod azt is, hogy milyen kérdésekre kell választ adnod a jobb értékelés eléréséhez.
Ne feledd, egy jól működő, már bejáratott webáruház jelentős értéket képvisel, még akkor is, ha a piacra lépési küszöb alacsonynak látszik! Rengeteg energiát és időt fordítottál a webáruházad felépítésébe, sokkal több tapasztalattal vagy gazdagabb, amit ugyancsak értékként tüntethetsz fel egy esetleges eladás során. Kezdjünk is bele!
A webáruház értéknek képlete
A webáruházad értéke az alábbi képlettel írható le:
Webáruház értéke = A webáruházból származó jövedelem * jövedelem szorzó
Ahol természetesen mindegyik részben van bizonytalansági faktor. A továbbiakban megpróbálkozom azzal, hogy eloszlassam ezt a bizonytalansági faktort és tisztábban lásd, mennyit is kérhetsz el a webáruházadért egy potenciális befektetőtől.
A webáruházból származó jövedelem meghatározása
Többféle módszer is létezik a webáruházból érkező jövedelem meghatározására, amelyek más és más esetekben működhetnek jól.
Eladó által elérhető relatív jövedelmek módszere (SDE – Seller’s Discretionary Earnings)
Ez a meghatározás tökéletes lehet akkor, ha magánszemélyként, egyéni vállalkozóként vagy kisebb árbevétellel rendelkező cégként – ahol te vagy az egyedüli tulajdonos – szeretnéd értékesíteni a webáruházadat.
SDE = Bevételek – Eladott áruk beszerzési értéke – Működési költségek + Tulajdonos saját bevételei a cégből (valódi fizetés, üzleti utak költsége stb.).
Ez a módszer azt figyeli, neked mennyi hasznod származik a webshop működéséből. A cégből származó saját (relatív = „optimalizált”, tehát tőled függő) bevételeidet ebben az esetben azért kell külön hozzáadnod a végén, mert így a vevőnek sokkal átláthatóbb lesz, hogy ő mennyit és milyen módszerekkel tud majd kivenni a webshopból.
EBITDA alapú módszer
A jelentősebb bevétellel rendelkező cégek esetén az EBITDA alapú módszert alkalmazhatod a webáruházad, céged értékének meghatározásához.
EBITDA = (Bevételek – Ráfordítások) + Értékcsökkenés
Vagyis az üzemi tevékenység eredményéhez (ami az EBIT) hozzáadjuk az értékcsökkenési leírás (DA – amortizáció) összegét.
Ez a módszer tökéletes olyan webáruház értékének megbecsüléséhez, amelynek több tulajdonosa van, esetleg már komoly piaci részesedéssel rendelkezik. Itt nem kell hozzáadni a saját tulajdonosi bevételeidet, ugyanis a képlet már tartalmazza azt a ráfordítások részeként. Egy nagyobb cégnél az „optimalizáció” többsége a vevő számára is jobban átlátható a nyilvánosan elérhető és az általad átadott üzleti adatok alapján.
Kiegészítés a jövedelemhez
A legtöbb webshop értékének meghatározásához az SDE és az EBITDA alapú módszerek elegendőnek bizonyulnak. Amennyiben a te webshopod gyorsan növekszik, jelentős tőkével rendelkezik és a befektetéseinek nagy részét a jövőbeli növekedésre szánja, akkor a jövőben várható jövedelmek előrejelzése egyre fontosabbá válik az érték meghatározása során. Ezt érdemes a jövedelem meghatározásánál külön kiemelni a leendő vevő számára.
A jövedelem szorzó meghatározása
A webáruházadból származó jövedelem (akár múltbeli, jelenlegi vagy jövőbeli) kiszámítása csak egy adott időpillanat kemény mutatószámokon alapuló, számviteli értelemben vett értékét mutatja meg. A jövedelem szorzó segítségével azonban egyéb puha mutatószámokat is figyelembe lehet venni, amelyek így növelhetik a webáruházad értékét.
A kérdéseknél jelölt első értékhez közelítő válasz az alacsonyabb, míg a második érték a magasabb tartomány felé mozdítja el a szorzó értékét. A vevő tehát annál magasabb árat ad neked a webáruházadért, minél kevésbé kockázatos számára az ügylet. Az FE International szerint a legtöbb cég esetén 2 és 4 közé esik ez a szám. Az alábbi táblázatban található 5 kérdésre adott válasz segítségével a saját webáruházad esetén is ki tudod számolni a jövedelem szorzót.
A jövedelem szorzó pontosítását segítő táblázat
Ha mindegyik kérdésre válaszoltál, akkor a végén egy 10 és 20 közötti számot fogsz kapni, amit el kell osztanod 5-el (tehát átlagot kell vonnod), hogy megkapd a jövedelem szorzó összegét. Természetesen most a te mérlegelésed alapján dől el, hogy eredményként milyen számot kapsz a szélsőértékek között.
Az iparági szorzószámok a magyar piac TOP 100 vállalata esetén 3 és 11 között mozognak, a súlyozott átlaguk: 6. Mint látod, a TOP 100 cégnél is létezik a 3-as szorzó, így a 2 és 4 közötti szám már nem is olyan rossz ugye? Jogosan (félig jogosan) mondhatod azt, hogy DE az én cégem ennél többet ér.
Lehetséges, hogy így van, mert az iparági szorzószámok nem tartalmazzák az eladó és a vevő között létrejött végső megállapodás számait, tehát ha jól érvelsz és jól tárgyalsz, akkor természetesen magasabb értéket is ki tudsz alkudni. Az alkuban a cikk végén szereplő kérdésekre adott válaszaid lesznek a segítségedre. Mielőtt legörgetnél, olvasd el még ezt a két bekezdést, ahol kiderül mennyit is érnek a példákban szereplő webáruházak.
Számítások egy példán keresztül
Vegyünk például egy fiktív Vintage Ruha webshopot. Ezen keresztül fogjuk bemutatni a fent említett számítási módokat. Első esetben a példa webshopunk egy 1 tulajdonosú kis cég, ekkor az SDE alapú számítást fogjuk alkalmazni. Második esetben pedig úgy tekintünk a kitalált cégre, mint egy több tulajdonosú nagy cégre, így az EBITDA formulát is be tudjuk mutatni.
SDE alapon
A példában a kis cég adatai a következők:
- Árbevétel: 10 millió forint
- Áruk beszerzési értéke: 8 millió forint
- Működési költségek: 1 millió forintot
- Tulajdonosi bevétel: 500 ezer forint.
Így a cég SDE-je 1,5 millió forint.
(SDE = Bevételek – Eladott áruk beszerzési értéke – Működési költségek + Tulajdonos saját bevételei a cégből)
Mint látod a webáruház értéke:
- 2-es szorzónál 3 millió forint,
- 4-es szorzónál 6 millió forint.
Nem mindegy tehát, hogy milyen szorzóval számolsz, milyen tárgyalási alapot határozol meg.
A jövedelem szorzó kiszámításánál a példában a fent említett 5 pont esetén az értékek a következők:
Ezek alapján a szorzó 4 feltétel szerint a maximális értéket kapta meg (4 x 4 pont), egy feltétel szerint pedig a közepes értéket (1 x 3 pont), így összesen 19 pontot kapott a webáruház. Ezt elosztva 5-el megkapod a jövedelem szorzót, tehát 3,8-as szorzóval a webáruház értéke 5,7 millió forint (SDE: 1,5 millió * 3,8 = 5,7 millió).
EBITDA alapon
A példában a nagyobb cég adatai:
- Árbevétel: 200 millió forint
- EBIT, tehát az üzemi eredmény értéke: 90 millió forint,
- Értékcsökkenési leírás (DA) értéke: 10 millió forint
Az EBITDA értéke így 100 millió forintot tesz ki.
(EBITDA = (Bevételek – Ráfordítások) + Értékcsökkenés)
Mint látod a webáruház értéke:
- 2-es szorzónál 200 millió forint
- 4-es szorzónál 400 millió forint.
A jövedelem szorzó kiszámításánál a példában a fent említett 5 pont esetén az értékek a következők:
Ezek alapján a szorzó 1 feltétel szerint a maximumot (1 x 4 pont), 3 feltétel szerint a közepeset (3 x 3 pont) és 1 feltétel szerint a legalacsonyabbat kapta (1 x 2 pont), így összesen 15 pontot kapott a webáruház. Ezt elosztva 5-el megkapod a jövedelem szorzót, tehát 3-as szorzóval a webáruház értéke 300 millió forint (EBITDA: 100 millió * 3 = 300 millió).
Mint látod, ezek a számok közelítő értékek, nagyban múlik azon egy sikeres eladás, hogy milyen érvekkel tudod alátámasztani ezeket, vagy éppen a jövedelem szorzó befolyásolható értékeit mennyire tudod feltornászni egy magasabb szintre.
Keresztkérdések, amiket a vevők fel fognak tenni
A szigorúan vett számviteli adatok nem tudnak minden tényezőt figyelembe venni, amelyek csökkenthetik vagy épp növelhetik a webáruházad értékét. Ha a lent található kérdésekre tudod a választ és ezek mentén fejlődsz, akkor mindenképp magasabb értéket kérhetsz a webáruházadért, mint amit a fenti számok alapján már rég kiszámoltál (remélem már megtetted, ha nem, akkor itt az ideje 😊).
Az eladáskor jól jönnek a lenti kérdésekre adott válaszok, amikor a „Miért adnék én ezért a vintage webáruházért 6 millió / 360 millió forintot?” kérdésre kell válaszolnod. Általánosan megállapítható, hogy ezek a kérdések a leendő vevő bizonytalanságát, kockázatait mérséklik.
Érdemes 2-3 évre visszamenően, részletesen (termékcsoportokra, kommunikációs csatornákra) lebontani az adatokat, valamint megfelelően dokumentálni az üzleti folyamataidat, hogy ezekre a kérdésekre a vevőnek rövid időn belül válaszolni tudj.
Általános kérdések
- Mióta fut a webáruházad? Folyamatosan üzemelt-e azóta?
- Mennyi terméked van feltöltve, mindegyikről van-e kép, leírás?
- Milyenek a beszerzés körülményei, ezeket hogyan dokumentáltad?
- Milyen a készletforgás sebessége, akár termékre lebontva?
- Mekkora az átlagos kosárérték? Hogyan változott az évek alatt?
- Mennyi a termékek forgalma 2-3 évre visszamenően szezonban és szezonon kívül?
Marketinggel kapcsolatos kérdések
- Milyen a webshop arculata? (Logó szerkeszthető-e, van-e arculati útmutatás?)
- Felhasznált képek meg vannak-e, tisztázott-e a szerzői jogi hátterük?
- Milyen közösségi média fiókokat kezelsz? (Google Ads, Google Analytics, Facebook, Instagram, Youtube, TikTok stb.)
- Milyen összegeket költesz el hirdetésekre?
- Mekkora a hirdetések konverziós rátája?
- Van-e CRM, bármilyen BI rendszer (pl.: MiniCRM, Salesforce, Conversific)? Mennyibe kerül a havidíjuk, üzemeltetésük?
- Milyen automatizmusok, konverzió növelő rendszereid vannak (pl.: OptiMonk)?
- Milyen gyakran küldesz értékesítés generáló e-maileket a vásárlóknak? Milyen hírlevélküldő alkalmazással (pl.: MailChimp)?
- A GDPR feltételeknek mennyire felelnek meg az adatvédelmi szabályzatok és az adatbázisok?
IT háttér
- Domain név és tárhely feltételei rendezettek?
- Hardverek – milyen adathordozókat, gépeket és azokon milyen tárolt információkat adsz el a webshopoddal együtt?
Emberi erőforrás – vagyis a csapat
- Mennyien dolgoznak a cégnél? Milyen feladatokat látnak el? Van-e feladatköri leírásuk?
- Van-e elérhető önéletrajzuk?
- Mekkora a bérköltségük?
- Mennyi időt foglalkozol a csapattal?
- Milyen feltételek mellett vállalod a leendő tulajdonos betanítását?
Összegzés
Összefoglalva, fontos a webáruház értékének meghatározásakor, hogy a leendő vevő átlássa a webáruházad működését (pénzügyi, marketing, humán és IT szempontból) és a benne rejlő potenciált megfelelően tudd számára tálalni. A fenti kérdésekre adott válaszok segítségedre lesznek ebben.
Népszerű számítási módszereket (SDA és EBITDA alapú) olvashattál a cikkben, ezek megfelelnek arra a célra, hogy egy jó kiindulási alapot adjanak, és nehogy áron alul add tovább a jól működő webshopodat.
Sokan azt gondolják, hogy nagyon könnyű felépíteni egy jól működő webáruházat, valójában egyáltalán nem az. A legjobban teljesítő webáruházakban egy közös pont mindenképp jelen van: a megfelelő üzleti modell. Ez a működő rendszer jelenti a legnagyobb értéket a vevők számára: egy bejáratott, jól működő, prosperáló webshop igazán vonzó árucikk.
Ha többet szeretnél tudni, gyere el a 2022-es Ecommerce Expora, ahol egy külön kerekasztalbeszélgetést szentelünk a témának.
Könyv és podcast ajánló:
Kalkulátor (e-mail címet kérnek):
UpwardExits , FE International, Dragonflip (német nyelvű)
Ingyenes oldalak, ahol értékesítheted a webáruházadat:
További oldalak, ahol különböző díjazás ellenében értékesítheted a webáruházadat:
Assisto (magyar), Flippa, Exchange, FE International, Dragonflip (német)
Cikkek, amelyekből ihletet merítettem:
How to Value and Sell an E-Commerce Business
Mit tegyél eladó webáruház esetén? 1. rész, 2. rész, 3. rész
A szerzőről
Kovács Miklós
Stratégiai tervezéssel, vállalatértékeléssel és nagyvállalati marketing megoldásokkal foglalkozik már több mint 8 éve. Ez magába foglalja a nemzetközi piacra lépés megalapozását, üzleti tervek készítését, felvásárlásra kijelölt cégek értékelését, valamint 5000+ B2B marketing adatbázis és online marketing hirdetések létrehozását és menedzselését.
