Jogi és történeti háttér
Magyarországon (és az Európai Unió területén) 2022. május 28. napján lépett hatályba az a rendelkezés, illetve rendelkezés csomag, amely egységesen szabályozza az akciós árcsökkentés „bejelentésére” vonatkozó szabályokat. A jogi hátteret egy uniós irányelv teremtette meg, amelynek lényege röviden, hogy maga az uniós jogszabály önmagában nem bír kötelező erővel, hanem szükséges annak tagállami jogba való átültetése. Ezen átültetés időben megtörtént és Magyarországon (is) a fenti dátumtól kezdődően kötelesek a kereskedők megfelelni a később kifejtendő szabályoknak. Kiemelendő, hogy ezen uniós jog által bevezetett szabályozás előtt is létezett az akciók megtartására vonatkozó joggyakorlat.
A Gazdasági Versenyhivatal több eseti döntésében is foglalkozott az akciós ár megjelenítésének kérdéskörével, így többek között a VJ/133/2008.-as számú ügyben is kifejtésre került a Hivatal által, hogy a fogyasztói döntés szempontjából az egyik legfontosabb jellemző a termékért fizetendő ár, és megtévesztő lehet, ha a fogyasztó nem részesül ténylegesen abban a kedvezményben, amelyet az áthúzott korábbi ár és a jelenlegi akciós ár sugall a részére. Ilyen megtévesztésre alkalmas lehet az a magatartás is, ha például az áthúzott ár korábban például egyáltalán nem érvényesült, hanem azt csak azért alkalmazza az adott kereskedő, hogy nagyobb kedvezményt tudjon ígérni a vásárlóknak. A Versenyhivatal a VJ/162/2008.-as ügyben bővebben is foglalkozott ezzel a témával és megállapította, hogy tisztességtelen lehet a kereskedelmi gyakorlat akkor is, ha a kereskedő alkalmazta ugyan az áthúzott árat (magasabb árat) azonban azt nem közvetlenül az akciós időszakot megelőzően – hanem mondjuk hónapokkal korábban – illetve akkor is, ha ezen magasabb ár csak ésszerűtlen rövid ideig került alkalmazásra, például pár napra, csak azért, hogy utána meg tudja a vállalkozás jeleníteni ezt a magasabb árat, mint az akció alapját. Ilyen esetekben a vállalkozásoknak kellett bizonyítania azt, hogy az időszak nem volt például ésszerűtlen rövid, bizonyítékként szolgálhatott például, ha ezen magasabb áron ezalatt a rövid időszak alatt nem történt vásárlás, ugyanis ez megfelelően tükrözte azt, hogy ezen magasabb ár nem volt valós. Fentiekre tekintettel kijelenthető, hogy Magyarországon is meg voltak az alapjai az akciótartás szabályainak, azonban sok olyan kérdés merült fel, amelyekre a jogi környezet nem adott megfelelő választ, ilyen kérdés többek között, hogy mennyi az az időszak, amely például már nem minősül ésszerűtlen rövid időnek.
Több olyan vizsgálat is folyt az Európai Unió területén, amelyek hiányosságokat tártak fel a kereskedők oldalán, így szükségessé vált egy olyan szabályozás megalkotása, amely egyértelműen meghatározza azokat a szabályokat, amelyeknek a kereskedőknek meg kell felelniük.
Hatályos szabályozás
Jelen cikk egy olvasmányosabb formában kíván foglalkozni a címben meghatározott témával, így részletes jogi elemzések mellőzésre kerülnek. A szabályozást átültető rendelet (’Árrendelet’) 2/A. §-a fekteti le az akciós ár-feltüntetés szabályait. Ezen rendelkezés alapján, amennyiben egy vállalkozás úgy dönt, hogy árcsökkentést jelent be, akkor minden esetben meg kell jelölnie a korábbi a vállalkozás által ezen árcsökkentést megelőzően meghatározott ideig alkalmazott árat. Ezen korábbi ár pedig egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző harminc nap.
A szabályozás alapján, amennyiben akció kerül bejelentésre, megtartásra, akkor minden esetben fel kell tüntetni a korábbi árat is, amelynek legtipikusabb módja az áthúzott ár alkalmazása.
Példa: Korábbi ár: 30.000, – Ft, Akciós ár: 22.000, – Ft
A fent említett példában a 30.000, – Ft-nak, az akció meghirdetését megelőző 30 napos időszakban a legalacsonyabb árnak kellett lennie. Amennyiben tehát ezen 30 napos időszakban volt több akció is, vagy a termék akciós ár megjelenítése nélkül is olcsóbb volt, mint 30.000, – Ft, akkor ezt az alacsonyabb árat kell feltüntetni, a 30.000, – Ft helyett. Minden esetben tehát, az akcióbevezetést megelőző minimum 30 napos idő intervallumot kell figyelembe venni a korábbi ár meghatározásánál.. Ezen szabályozás lényege, hogy a fogyasztók egy akciós időszakban tényleges árkedvezményt tudjanak realizálni a vásárlásukkal.
Példa:
| Dátum | Áthúzott ár/Korábbi ár | Akciós ár/Ár |
| 2022. október 01. -2022. október 15. között | 35.000, – Ft | 32.000, – Ft |
| 2022. október 16-18. között | – | 30.000, – Ft |
| 2022. október 19-27. között | – | 32.000, – Ft |
| 2022. október 28-31. között | – | 34.000, – Ft |
| 2022. november 02. | 30.000, – Ft | 22.000, – Ft |
A fenti példa alapján, amennyiben 2022. november 02. napján meghirdet az adott vállalkozás egy akciót, akkor látható, hogy az elmúlt 30 napban a legalacsonyabb ár a 30.000, – Ft volt, tehát csak ezen árra tekintettel hirdethet meg kedvezményt. Így a 22.000, – Ft-os ár megjelenítése csak akkor lesz jogszerű, ha a korábbi árként a 30.000, – Ft szerepel. Ebben az esetben a vállalkozás nem állíthatja azt, hogy a termék korábbi ára a 34.000, – Ft, – az akció bevezetését megelőző legalacsonyabb ár – tekintettel arra, hogy a meghatározott időszakon belül, nem ez volt a legalacsonyabb ár. Kiemelten fontos, hogy ez az időszak, harmincnapnál kevesebb nem lehet. Amennyiben ezen akciós napot (november 02. napja) követően a kereskedő megemeli a termék árát, és ismételten akciót kíván meghirdetni, akkor ezen akció tekintetében már figyelembe kell venni a 22.000, – Ft-os árat, hiszen ezen a pár napon belül már ez az ár minősül a legalacsonyabb árnak, így csak olyan kedvezményes ár határozható meg, amely ezen árnál mindenképpen alacsonyabb.
A fenti kvázi főszabály mellett egy másik szabály is érvényesül, amely alapján amennyiben az árcsökkentés mértéke fokozatosan növekszik, akkor a korábbi ár – amelyre tekintettel az akciót meghirdetik -, az árcsökkentés nélküli ár lesz. Követve a fenti árazást, amennyiben egy kedvezményes időszakban folyamatosan csökken a termék ára, akkor a kiinduló 30.000, – Ft-os árat megtarthatja a vállalkozás és magát a kedvezményes árat, lehet fokozatosan csökkenteni, először a fent tárgyalt 22.000, – Ft-ra, majd például 20.000, – Ft-ra és végül 16.000, – Ft-ra. Ebben az esetben viszont ezen időszak alatt a vállalkozás nem emelhet árat és az időszaknak folyamatosnak kell lennie. Ilyen esetben a korábbi árat szintén fel kell tüntetni, tekintettel az Árrendelet szövegére. Fontos megjegyezni, hogy ezen időszakok hosszát észszerűen kell megválasztani, ugyanis adott esetben minősülhet egy ilyen gyakorlat tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak.
Az Árrendelet egy kivételszabályt is bevezet, amely alapján a fenti szabályokat nem kell alkalmazni a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre. Természetesen ilyen esetben is kerülni kell a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, azonban a fenti szabályokat nem kell alkalmazni.
Nagyon fontos a jelen cikk alapján tárgyalt akciótartási gyakorlatok szempontjából a bevezető termékek árazása. Ilyen esetben egy tizenöt napos időszakot kell figyelembe venniük a vállalkozásoknak. Ez röviden azt jelenti, hogyha egy új terméket kíván a piacra vagy a termékportfólióba bevezetni egy vállalkozás, akkor tizenöt napig nem lehet akciót hirdetni, hiszen ellenkező esetben nem tudna teljesülni a tizenöt napos elvárás. Miután eltelt a tizenöt nap, akkor utána ezt az árat már figyelembe lehet venni egy akció során, azonban akció révén az eladási, tehát kedvezményes árnak alacsonyabbnak kell lennie, mint a bevezető árnak.
Az Európai Bizottság kiadott a fenti szabályokkal kapcsolatban egy közleményt, amely példálózó jelleggel meghatározott több olyan gyakorlatot is, amely árcsökkentés bejelentésnek minősül. Ilyenek lehetnek többek között, de nem kizárólagosan a százalékban vagy egy adott összegben meghatározott kedvezmények (például: 15% kedvezmény vagy 2000, – Ft kedvezmény), vagy például az itthon is gyakran alkalmazott ÁFA összegével megegyező kedvezmények. Ezek mind-mind olyan bejelentésnek minősülnek, amely esetén, meg kell jelölni a korábbi árat, amelyhez viszonyítva érvényesül a kedvezmény, ugyanis ebben az esetben kerül a fogyasztó olyan helyzetbe, hogy eldönthesse, hogy az adott kedvezmény számára tényleges-e vagy sem. Hangsúlyozandó, amennyiben nem kerül bejelentésre árcsökkentés, akkor a termék ára természetesen szabadon változtatható.
A fenti közlemény alapján az Árrendelet bevezetett szabályai nem alkalmazandók abban az esetben sem, amennyiben az adott vállalkozásnak van például hűségprogramja. Ebben az esetben ugyanis a fogyasztók egy meghatározott köre, akik részt vesznek a hűségprogramban hosszú folyamatos időszakon keresztül jogosultak bizonyos kedvezményekre. Ugyanilyen kivétel szabályként említi a közlemény a valós, egyedi árengedményeket, például, amikor egy fogyasztó kap egy 20%-os kedvezményre jogosító kupont, amelyet egy adott időszakon belül használhat fel az adott kereskedőnél. Ezekben az esetekben ugyanis sem offline, sem pedig az online boltban nem kerül árcsökkentés bejelentésre, hanem hűségprogram esetén a teljes időszakban alkalmazható a kedvezmény a résztvevők számára, bizonyos termékek vagy a teljes termékportfólió tekintetében, egyedi kedvezmény esetén pedig a vásárlásra tekintettel adott utalvány használható fel a meghatározott időszakig úgy, hogy ez független a kereskedő egyéb éppen aktuális akcióitól, hiszen feltehetően a 20%-os kupon ezekre tekintet nélkül felhasználható.
A fentieknek korlátot szab az, ha az adott voucher vagy a hűségprogram mindenki számára hozzáférhető, akkor a Közlemény alapján ezeknek az akcióknak már meg kell felelniük az Árrendelet rendelkezésinek. Ilyen mindenki által hozzáférhetőnek számít az, ha egy kereskedő a honlapján vagy az offline üzletben mindenki számára közzéteszi a kedvezményre jogosító kódot, vagy a hűségprogram mindenféle korlát nélkül elérhető és egy adott akció minden tag számára elérhető. Érdemes lehet tehát ilyen esetekben valamilyen belépési korlátot bevezetni, amely alapján joggal állítható, hogy a kód, vagy a hűségprogram nem volt mindenki számára hozzáférhető.
Hatósági reakciók
A változások hatályba lépése óta – az eddig gyakorlattól némileg szokatlan módon – több hatóság, így a fogyasztóvédelemi szabályok ellenőrzéséért felelős Kormányhivatal és a Gazdasági Versenyhivatal is adott ki tájékoztatást az Árrendelet fentebb tárgyalt változásainak helyes alkalmazásáról. A Versenyhivatal egy átfogó gyorselemzést követően egy interaktív videót is közzétett arról, hogy álláspontja szerint, hogyan kell alkalmazni az új szabályokat.
Az egyik legfontosabb megállapítás, amely elhangzik a videóban (1:01 percnél) az, amelyet napjainkban elég gyakran lehet látni online kereskedőknél, hogy feltüntetésre kerül az eladási ár – tehát maga a kedvezményes ár – áthúzásra kerül egy „eredeti ár” – amelynek a jelentése nem világos – és végül feltüntetésre kerül az Árrendelet szövegének megfelelően a legalacsonyabb ár az elmúlt 30 napból. A Hivatal álláspontjával egyetértve, ez tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhet, ugyanis a fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy mit is ért az adott vállalkozás „eredeti ár” alatt, így a fogyasztót olyan döntés meghozatalára késztetheti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, ha a vállalkozás megfelelően tájékoztatja őt az árazási metódusról. A videóban bemutatott példában ugyanis az akciós ár jelenleg magasabb, mint az elmúlt 30 nap legalacsonyabb ára, így mivel kedvezmény/akció került bejelentésre ez álláspontom szerint is megtévesztő, hiszen valójában a bejelentéssel egyidőben a fogyasztó semmilyen kedvezményben nem részesül, hanem magasabb árat kell fizetnie, mint az elmúlt 30 nap legalacsonyabb ára. A Versenyhivatal álláspontja alapján a tájékoztatás akkor lehet megfelelő, ha a vállalkozások legfeljebb kettő árat jelenítenek meg egyidőben egy termék mellett, és minden más egyéb ár feltüntetése mellőzésre kerül. Az Árrendelet ennyire szigorúan nem rendelkezik erről, és a videóban is elhangzik, hogy nem tilos a több ár feltüntetése, így ennek megítélése csak egy hatósági és/vagy bírósági eljárásban fog kiderülni, amennyiben ilyen vizsgálatra esetlegesen sor kerül. Mindenesetre, amennyiben egy kereskedő több árat kíván feltüntetni, vagy alkalmazni akar egyéb, például ajánlott fogyasztói árakat, akkor ezt úgy kell megtennie, hogy a fogyasztók számára egyértelmű legyen, hogy az adott ár mit is jelent pontosan és mihez viszonyítva került megállapításra, valamint milyen módszerekkel. Ezzel mérsékelni lehet annak kockázatát, hogy valamely hatóság megállapítsa azt, hogy az adott ár vagy akció feltüntetés nem felelt meg a jogszabályoknak. Érdemes megnézni a videót és minden kereskedő le tudja vonni a megfelelő konzekvenciát annak érdekében, hogy az akciótartási gyakorlata megfeleljen a hatóság elvárásainak/ajánlásainak.
A fenti videó mellett egy részletes tájékoztatás is kiadásra került, amely képekkel és példákkal illusztrálja, hogy melyek azok a módszerek, amelyekkel meg lehet felelni az Árrendelet szabályainak. Ezen tájékoztató is rendkívül hasznos lehet a kereskedők számára, ugyanis szintén egy ellenőrzői hatóság szemszögéből mutatja be, hogy melyek azok a módszerek, amelyek biztosan elfogadásra kerülnek a hatóság által. A Kormányhivatal által kiadott tájékoztató linkje lent, a források között elérhető.
Összegezve a fentieket látható, hogy mind a Versenyhivatal, mind a Kormányhivatalok kiemelten foglalkoznak az adott témával, ami alapján álláspontom szerint arra lehet számítani, hogy középpontba kerülnek majd az ilyen ellenőrzések. Számomra szokatlan, hogy ennyire interaktív módon segíti az értelmezést több hatóság is egyszerre, azonban azt ki kell emelni, hogy ez rendkívül üdvözlendő, ugyanis nagyban megkönnyíti a vállalkozások dolgát, hiszen ezáltal annak vagy azoknak a hatóságoknak a nézőpontját lehet megismerni, akik a szabályozás betartatását fogják ellenőrizni. Külön kiemelendő, hogy a Versenyhivatal egy interaktív videót tett közzé az átfogó elemzést követően arról, hogy milyen hiányosságokat tárt fel a piacon. Ez azt is jelzi a piac számára, hogy nem egyből indítottak eljárásokat, hanem kvázi hagytak némi türelmi időt arra, hogy a Hivatal értelmezése alapján a téves gyakorlatok kijavításra kerüljenek. Amennyiben ezek nem történnek meg záros határidőn belül, akkor ezen vállalkozások számíthatnak ellenőrzésekre, eljárásokra, így érdemes mindenkinek felülvizsgálnia az eddigi gyakorlatát.
Szerző:
Dr. Zeke Péter – eMAG Jogi és Kormányzati Kapcsolatok Managere, az Ecommerce Hungary Nagyvállalati tagozatának tagozatvezetőségi tagja
A cikk a szerző saját szakmai véleményét tükrözi.
Felhasznált források:
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52021XC1229(05)&from=EN
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900004.nfg
GVH VJ/133/2008. sz. ügy
GVH VJ/162/2008. sz. ügy
Szeretnél még többet megtudni a webshopokat érintő legfontosabb jogszabályokról? Akkor gyere el a 2023-as Ecommerce Expo-ra, ahol Dr. Krausz Miklós és Dr. Török Zoltán előadásaiból megismerheted a jogszerű webshop üzemeltetés és árakciózás legfontosabb követelményeit.
