Hogyan nem lesz időpazarlás a 2024-es Ecommerce Expo?

Szerző: Berze Márton, Onlife

A legtöbb konferencia totális időpocsékolás – mit tehetsz azért, hogy ez ne így legyen? Miért érdemes egyáltalán üzleti, szakmai eseményekre járnunk? Hogyan hozhatjuk ki belőlük a legtöbbet? És hogyan használhatod jól a konferenciákat vezetőként, ha tanuló szervezetet szeretnél építeni?

Mind rendezői, mind résztvevői oldalról számos esemény van az Onlife mögött – ebben a cikkben leszűrtem neked a legfontosabb tanulságokat, amelyeket vezetőként te magad és a csapatod tagjai is használhatnak, hogy a 2024. február 29-ei Ecommerce Expóból többet vehess(etek) ki résztvevőként néhány névjegykártyánál és Instagram sztorinál. 

Ezért nem mindegy

“Miért kellene arról beszélnünk, hogyan járjak konferenciára? Nem olyan bonyolult ez! Elmegyek, ott vagyok, tanulok, teszem, amit a szervezők mondanak, hazamegyek.”

Igazad van: egy konferencia, meetup, expó, workshop vagy tréning haszna jórészt a szervezőkön múlik. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy sok résztvevő nem hoz ki mindent egy ilyen eseményből. És nemcsak, hogy nem hoznak ki mindent, hanem gyakran azt sem tudják, miért vannak egyáltalán ott! 

Márpedig a kérdés azért is fontos, mert az időnk a legdrágább valutánk. Egy tréning vagy konferencia legalább 1 napot vesz el az életünkből, egy külföldi konferencia pedig akár 4-5 napra is kivehet minket a munkából (ha a tengerentúlra utazol egy kétnapos konferenciára, az már konkrétan egy hetet jelent). Ez az éves munkaidőd 3%-a. Talán megér egy misét, hogy ezt a 3%-nyi időt hogyan tudjuk eredményesen eltölteni az évben. 

És nemcsak mi: ha menedzserek, vezetők vagyunk, ugyanezt várhatjuk el a csapattagunktól is. Most elmondjuk, mire figyelj a február 29-ei Ecommerce Expo előtt, az esemény napján és a konferencia után, hogy az időd és pénzed is megtérüljön.

Miért akarsz részt venni az Ecommerce Expón?

Nagy gond, hogy sokan úgy mennek tréningre, vesznek jegyet konferenciára, hogy nem is tudják, mit keresnek ott. Még nagyobb baj, hogy sokakat küldenek ezekre, és el sem mondják nekik, hogy mi a lényeg! Ez pedig borítékolhatóan kidobott idő és pénz.

A lényeg sok minden lehet:

• ügyfélszerzés,
• üzleti, szakmai kapcsolatok ápolása,
• új kapcsolatok építése,
• alvállalkozók, partnerek megtalálása,
• és persze, a tudásszerzés is. (Ez utóbbira még visszatérünk.)

Az pedig, hogy egy konferencia vagy tréning mennyire lesz eredményes a lényeg szempontjából, már az esemény előtt, a felkészülésnél eldől. A legtöbben viszont egyáltalán nem készülnek rá. „Azért megyek oda, hogy ott elmondják és megtanítsák nekem azt, amiért megyek!” 

A gond: ha nem tudjuk, miért megyünk, ez valószínűleg nem fog megtörténni. Még egy közepesen rossz konferenciából is sokat ki tudunk hozni, ha tudjuk, mit szeretnénk, mi vár ott ránk, mire számíthatunk, mit akarunk kivenni belőle.

A célvezérelt felkészülésre csak nagyon kevesen figyelnek, ezért figyelhetjük meg túl sok résztvevő viselkedésén az alábbiakat.

• A szünetekben e-maileznek, telefonálnak, vagy épp azzal a 2 munkatárssal beszélgetnek, akikkel érkeztek. (Ezzel sincs baj, csak ezt megtehetjük az eseményen kívül is.)
• Késve jönnek, korán távoznak. (Ez minden, csak nem 100%-os jelenlét.)
• Egyedül ebédelnek. (Pedig Tahl Raz és Keith Ferrazzi könyve óta tudjuk, mekkora kapcsolatépítési ziccert hagyunk ki, ha így teszünk.)
• Céltalanul róják a köröket a standoknál, tudatosan kerülve a kiállítók tekintetét. (Ez a napi lépésszám szempontjából szuper, csak van olcsóbb és pihentetőbb alternatíva.)
• Kisurrannak az előadások alatt, vagy beülnek a hátsó sorba: laptop fel, Facebook be, 10 teljesen fölösleges e-mail ki. (Tudjuk, elfoglalt ember vagy.)
• Eleve be sem ülnek az előadásokra, inkább letáboroznak egy kávéval a legkényelmesebb kanapénál, hogy a fentieket csinálják, persze biztonságos távolban mindenkitől. (Ha gondolkoztál már azon, miért van ennyi csodásan befotózott álmennyezet – a képek alsó 10%-ban néhány fejjel – a konferenciák összefoglaló galériáiban, akkor ezt is tedd a megfejtések mellé.)
• Nem kérdeznek. Nem aktívak. Nem vonódnak be. (Fine, a legtöbb rendezvényszervező szerint “menő” és “vicces”, valójában végtelenül kínos közjátékokra mi sem vagyunk kíváncsiak, de az a helyzet, hogy az egyébként teljesen jól felépített aktivitások elől is inkább kiszökünk a folyosóra.)
• Nem kérdeznek az előadótól. (Pedig hidd el, szeretjük és szívesen válaszolunk.)
• Nem jegyzetelnek. (Ezzel is megértő vagyok, a legtöbb üzleti eseményen szó szerint nincs mit leírni, de ha az esetek 20%-ban lenne, a többség akkor is inkább a “majd videón visszanézem” illúziójába ringatja magát.)

Ez nem eredményes viselkedés, nem segít a lényeges cél elérésében és garantáltan nem lesz megtérülő befektetés se neked, se a cégednek, hogy részt vettél az eseményen. És ahhoz képest, hogy mennyire sok pénz és idő megy el ezekkel képzésekkel, olyan alacsonyra tesszük a lécet, amikor a megtérülésről van szó, hogy már szinte rá se bírok nézni.

Nem kell konferenciára járnod ahhoz, hogy ne változtass semmin

Mit szoktunk hallani résztvevőktől, amikor megkérdezzük: „Hasznos volt ez a konferencia/tréning?”

• „Igen, úgy érzem, hogy jobb vezetővé váltam!”
• „Abszolút azt érzem, hogy hasznos volt, szerintem ha most kellene felvennem egy új videót, azt sokkal jobban fel tudnám venni!” (És vettél fel videót mostanában? „Nem!”)
• „Új szemléletmódot adott, már máshogyan nézek helyzetekre.”

Ne érts félre, nagyon jó az új szemléletmód, de pusztán abból, hogy te máshogyan nézel helyzetekre, hogy te úgy érzed, hogy jobb vezetővé, e-kereskedővé, marketingessé vagy bármivé váltál, nem lesz semmilyen üzleti eredmény. Arra vagyunk büszkék az Onlife-nál, hogy minden egyes Onlife podcast adás, konferencia vagy tréning után a hallgatók, résztvevők egyértelműen tudják: „Változtattam a viselkedésemen vagy sem?”

Tehát, amikor bármilyen képzésre, üzleti eseményre megyünk, tegyük fel ezt a kérdést magunknak előtte: milyen konkrét viselkedésváltozást várok ettől? Hangsúlyozottan konkrét viselkedésváltozásról és NEM tanulásról beszélek. A tanulás vagy ismeretszerzés ugyanis talán a legkevésbé értékes része, célja a tréningeknek, konferenciáknak. 

A tudás eszköz: ha nem használjuk, pont annyit ér, mint a legjobb, legdrágább eszközünk a sufniban, amit soha elő nem veszünk. Nem sokat. Ráadásul amikor elő kellene vennünk, akkor már nem lesz használható, újra kell élezni vagy újat kell venni helyette. (Mennyiszer történt meg, hogy elmentünk egy bizonyos témájú konferenciára, két évig nem használtuk az ott tanultakat, majd amikor elkezdtünk volna azon a területen mozogni, újra el kellett mennünk egy tréningre, oktatásra, vagy kifizetnünk egy tanácsadást, hogy felfrissítse a memóriánkat?)

Természetesen az ismeretszerzés sem értéktelen – csak messze-messze túlértékelt. Hasznos lehet akkor, ha látni akarjuk, milyen lehetőségek vannak a piacon, a szakmánkban, az iparágunkban. Talán olyan terveket szeretnénk szőni, amelyek most még nem aktuálisak, de később azok lesznek. Pusztán a tudásért azonban nem éri meg konferenciára járni (tréningre pedig pláne nem). Ha viszont bármilyen készségfejlesztés vagy új gyakorlat bevezetése a célunk, akkor konkrét viselkedésváltozással kell, hogy járjon a részvételünk. Miért? Azért, mert nincs az a tudás a fejünkben, ami üzleti eredményt hoz, ha nem jár konkrét viselkedésváltozással. Ez minden tréningnél kritikus, de a konferenciák egy jó részénél szintén – ez alól pedig a ‘24-es Ecommerce Expo sem jelent kivételt. 

Ha webshopot vezetsz és “tudásszerzés” céljával jössz a február 29-ei expóra, tudnod kell, hogy ez alapján mondjuk legalább egy ügyfélszerzési folyamatodban változást szeretnél elérni március végéig. Vagy legalább 3 technológiai kihívásodat szeretnéd megoldani, ennek érdekében a következő 3 hónapban fizetési folyamatokat optimalizálsz, áttervezed a termékek kereshetőségét a webáruházadban és rendbe teszed a logisztikai háttérfolyamataidat az alapján, amit a konferencián hallottál.

Ha ez nincs, pedig a “tanulás” volt a lényeg, akkor a február 29-ei expónak nem volt üzleti haszna számodra. Ne áltassuk magunkat azzal, hogy a fejünkben lévő tudás valamilyen varázslatos módon eredménnyé változik. És ha nem tudod megmondani, hogy mit csinálsz másképp, akkor valószínűleg nem csinálsz semmit máshogy, vagy nem tartós a változás. Miért? Mert ha megszűnne az a viselkedés, ami állítólag változott, azt sem vennéd észre.

Tehát ne menjünk el képzésre és konferenciára sem anélkül, hogy meghatároznánk előre: milyen konkrét viselkedésváltozást várok ettől az eseménytől? 

A megtérüléshez ez azonban még mindig nem elég.

A tanuló szervezethez nem jó diákok kellenek

Sokan és sokat beszélnek mostanában a tanuló szervezetek előnyeiről, és a cégek ennek szellemében itthon is milliárdokat öntenek képzésekbe. Ez szép, ám ezeknek a tréningeknek, konferenciáknak, workshopoknak a megtérülése két ok miatt rendkívül alacsony (ha egyáltalán kimutatható): egyrészt 10-ből 9 alkalommal nem felelnek meg a fenti kulcskritériumnak (nem a konkrét viselkedésváltozás elérésére, hanem ismeretek átadására/szerzésére fókuszálnak), másrészt vákuumban vannak. 

Vákuum alatt azt a jelenséget értem, amikor az adott konferencia, képzés tudásanyaga azért nem hasznosul jól, mert nem konkrét céllal és nem egy konkrét üzleti kontextusban hívjuk le azt, vagyis nem kapcsolódik ahhoz az egyéni vagy szervezeti kihíváshoz, projekthez, feladathoz, amelyen éppen dolgozunk, vagy dolgozni fogunk szűk időtávon belül. 

Ha nincs válasz a “miért fontos ez most nekem, nekünk”, “mire fogom használni mindezt jövő héten”, “hogyan építem be a tanultakat a működésembe holnaptól”, “mit fogok hétfőtől másként csinálni x területen” kérdésekre, akkor egy konferencianap végén legfeljebb okosabb leszel – eredményesebb nem.

A használati érték élesen rámutat arra, hogy a tanuló szervezetek és a képzésekre járó szervezetek között dimenziókülönbség van: a tanuló szervezetek nem vákuumban, nem légüres térben tanulnak, hanem mindig munka közben, egy (vagy több) konkrét problémára keresve nyúlnak tudásanyagokhoz, rendezvényekhez, trénerekhez, tanácsadókhoz, iparági jó gyakorlatokhoz – vagyis végig a megvalósításra, a cselekvésre, a viselkedésváltozásra, az eredményre fókuszálnak.

A képzésre járó szervezetek ezzel szemben a tudásszerzésre összpontosítannak. Ez hiba, hiszen ha nem tudjuk, milyen konkrét előnnyel jár számunkra egy “tudás” megszerzése, akkor minimális az esélye annak, hogy végül a gyakorlatban is hasznosítjuk, vagyis nem jó megtérüléssel fektettük be a saját és a munkatársaink idejét.

A munkatársaink (vagy önmagunk) fejlesztése egyébként sem a HR osztály, egy tréner, vagy egy konferenciaszervező dolga, hanem a vezetői felelősségünk letehetetlen része, amit nem szervezhetünk ki és heti rendszerességgel kell csinálnunk. Ezért is szorgalmazzuk, hirdetjük itthon Mark Horstman és a Manager Tools fejlesztési modelljének bevezetését, amelyben a fejlesztés szisztematikus erőfeszítést jelent, amelynek:

• a célja egy beosztott teljesítményének a javítása egy meghatározott területen;
• nem szórványos jelleggel, hanem rendszeresen,
• pozitív és nem negatív előjellel (lásd teljesítményjavítási tervek és más corporate kínzóeszközök, amelyek legtöbbször nem a munkatárs sikeréért vannak, hanem azért, hogy a szervezet objektív adatokat gyűjthessen a gyenge teljesítményéről);
• amelynek legfontosabb eszköze az önfejlesztés (self-development);
• és amivel több hónapon keresztül felügyelheti egy vezető bármelyik beosztottja előrehaladását az adott területen.

A fejlesztési modellről bővebben Mark Horstman: Az eredményes menedzser című könyvében olvashattok (a magyar kiadást az Onlife jegyzi), a témánk szempontjából a legfontosabb az a négy lépés, amelyek keretezik a folyamatot:

1. lépés: Közösen kitűztök egy célt.
2. lépés: Közösen ötleteltek az erőforrásokról.
3. lépés: Közösen kidolgoztok egy tervet.
4. lépés: A beosztott végrehajtja a tervet és beszámol erről.

Ebből látszik, hogy egy képzés, konferencia önmagában nem fejlesztés, hanem legfeljebb erőforrás, de a hangsúly soha nem a konkrét erőforráson, hanem az erőforrás használatával elért eredményen (és az odavezető úton) van. 

Egy 1000 elemből álló listában csak az egyik lehetőség, hogy elküldöm a beosztottamat (vagy cégvezetőként: saját magamat) egy tréningre, konferenciára, de egy biztos: ezt is csak akkor teszem meg, ha az a munkatársam (vagy a saját magam) teljesítményét, eredményességét növeli.

Ez a cél, funkció lehet a szakmai tudás mélyítése, a kapcsolatrendszer bővítése, vagy akár direkt üzletszerzés is, de egy biztos – a munkahelyi teljesítmény növeléséhez és konkrét viselkedésváltozáshoz kell kapcsolódnia, amely a napi munkátokat eredményesebbé, a kihívásaitokat könnyebben kezelhetővé, az üzleti éveteket pedig sikeresebbé teszi.

Ezért állati jó, ha jártok konferenciára, okosan tűztök ki hozzá célt, aktívan vesztek részt az eseményen, új ismereteket szereztek, az eredményt viszont a megvalósítás hozza majd, ami a konferencia másnapján kezdődik és valamilyen viselkedésváltozásban ölt majd testet, ehhez pedig konkrét lépéseket és határidőt rendeltek. 

Vezetőként a te felelősséged, hogy ezen a fejlesztési modellen keresztül szemléld majd a február 29-ei Expót és március 1-től már aktívan a megvalósításon dolgozzatok, és számon kérd rajtuk (na meg persze magadon) a haladást.

Így lesz a cégetek – Jack Welch, a General Electric legendás felső vezetőjének kifejezésével élve – virágzó, szomjas, tanuló szervezet, ami a Winning című könyvében vázolt győztes üzleti stratégia egyik kulcseleme. Mert a kíváncsiság, az energia, a csinálás szellemisége hatalmas (és fenntartható) versenyelőny bármelyik piacon, amellyel új termék- és szolgáltatásötletek, új folyamatok és növekedési lehetőségek, új perspektívák nyílnak meg előtted, és normává válik a tanulás, fejlődés a szervezetben.

Hogyan készülj fel a ‘24-es Ecommerce Expóra?

Végül néhány konkrét ajánlás, amit ha megfogadsz, a legfelkészültebb konferenciarésztvevő leszel február 29-én.

1.Tűzd ki előre a céljaidat    

Milyen konkrét céljaim vannak az eseménnyel kapcsolatban? Emlékezzünk rá, hogy a cél minden esetben mérhető és időhöz kötött, a viselkedésváltozást célozza, és a munkahelyi teljesítményedhez kapcsolódik. (Ha a munkatársadat küldöd az eseményre, határozzátok meg közösen a célokat.)  

2. Nézd át a programot és válaszd ki, hogy melyik előadásra, meetupra, kerekasztalra fogsz beülni  

Óriási pazarlás, amikor úgy megyünk el egy konferenciára, hogy azt sem tudjuk, milyen előadások, workshopok, panelek lesznek. A konferencia napján, amikor kapcsolatot kellene építeni, a szünetekben azt fogod nézni, hogy mi a következő előadás? Azzal töltöd az értékes idődet az esemény alatt, hogy a programot böngészed? Nézd végig, hogy mit várhatsz az eseménytől és tűzd ki előre, melyik programokon veszel részt! (Akár konkrét részcélokat is kitűzhetsz ezekkel kapcsolatban.)   

3. Foglald le az időt a naptáradban  

Triviálisnak tűnik, de ha nem írjuk be, hogy aznap konferencián vagyunk, akkor betesznek 2-3 fontos meetinget és magyarázkodnunk kell. Azonban nemcsak a konferenciát kell beírnunk: ha távolra utazunk, foglaljunk be időt az utazásra is. Emellett látjuk, hogy elő kell készülnünk az eseményre, azaz foglaljunk be időt az előkészületekre is. A konferencia utáni délelőttünk valószínűleg e-mailekkel, a lemaradásunk feldolgozásával telik majd, ezért foglaljunk be pár órát másnapra is.  

4. Jelezd a csapatodnak, munkatársaidnak  

Szólj a munkatársaknak, csapatodnak, hogy konferenciára mész. Kérdezd meg tőlük, hogy kérnek-e tőled valamit. Kíváncsiak egy előadásra? Szeretnék, ha beszélnél valakivel, esetleg üdvözölnél valakit? Tudnak olyan konkrét változásról, amihez segítséget adhat a részvételed?  

5. Vezetőként vond be őket is a célkitűzésbe, az általad látogatott programok kiválasztásába  

Ezt a legtöbben kihagyják az esemény előtt – és utána is. Ezáltal az a tudás, amit megszereznek, csak náluk marad, pedig másoknak is hasznos lenne.  

6. Vegyél részt – 100%-ban  

• Érkezz időben és maradj végig. Szánd erre a napodat.
• Jegyzetelj. Ne csak az elhangzott mondatokat, hanem a saját gondolataidat, célokat, ötleteket, amelyek megfogalmazódnak benned. Azért is járunk konferenciára, hogy inspirálódjunk. Mit jelent az inspiráció? Valaki más gondolatát kreatív módon átültetni a saját helyzetemre. Amikor eszedbe jut 1-1 ilyen ötlet, írd fel magadnak!
• Legyél aktív. Kérdezz az előadóktól. Kapcsolódj be a beszélgetésekbe. Szavazz. Töltsd ki az értékelőlapokat. Menj oda a kiállítókhoz. 
• Építs kapcsolatokat. Használd ki a szüneteket, a workshopokon a közös gyakorlatokat, a dedikált networking idősávokat, az ebédszünetet. Az új kapcsolatokat kövesd után az Expo utáni napokban (jelöld be LinkedInen, írj levelet, hívd fel, egyeztess találkozókat stb.).

  7. Fókuszálj a változásra  

Másnaptól kezdj el dolgozni a célodon: a tanult eszközök bevezetésén / a begyűjtött leadek melegen tartásán / az új kapcsolataid ápolásán stb.

Emlékezz rá: ha a cél a konkrét viselkedésváltozás, akkor a konferencia nem a zárszóval ér véget, hanem akkor, amikor a fejlesztési folyamatot sikeresen lezártátok, vagy megoldottatok egy probémát. Dolgozz a megvalósításon és kérd számon magadon (és/vagy a kollégáidon) a haladást.  

Találkozunk február 29-én!  

Szerző:

Berze Márton
managing partner, Onlife  

Ne hagyd ki az Onlife Meetup-ot az Ecommerce Expo-n! Nincs még jegyed? Vedd meg február 22-ig!