Napjainkban virágzik az elektronikus kereskedelem. Ugyanakkor sok esetben olyan weboldalon választjuk ki a terméket, melyet előzetesen nem volt alkalmunk szemrevételezni, illetve abban sem lehetünk előzetesen biztosak, hogy a cég az általunk kiválasztott terméket küldi. Ezen esetek megoldására szolgál a magyar jogban a 45/2014. (II.26.) Korm. rendeletben szabályozott, indokolás nélküli elállási jog.
Az elállási jog gyakran „14 napos elállásként” forog a köztudatban, hiszen a fogyasztónak 14 naptári (tehát nem munka!) napja van elállni. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a vállalkozás köteles tájékoztatni a vásárlót az elállási jogáról, máskülönben, ez az intervallum akár 1 évre is nyúlhat. Szintén kiemelendő, hogy a 14 napos elállási jog a rendelés leadásától számítva illeti meg a fogyasztót (a fogyasztó az elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolhatja).
A Kormányrendelet tartalmaz egy elállási mintát, azonban a vásárló tulajdonképpen bármilyen, egyértelmű nyilatkozatával elállhat (például egy e-mail, vagy akár telefonon is), indokolnia sem kell, hogy miért. A Rendelet szövegéből eredően tehát az írásbeliség sem kritérium.
Felmerül a kérdés, hogy az elállás mikor tekinthető közöltnek. A fogyasztó kötelessége e téren, hogy az átvételtől számított 14 napon belül közölje a vállalkozással az elállási szándékát, például feladjon egy levelet. A 14 nap tehát nem arra vonatkozik, hogy ez időn belül a vállalkozásnak meg is kell kapnia a szóban forgó nyilatkozatot. Az elállás közlését követően a fogyasztónak ismét 14 napja áll rendelkezésre, hogy visszaküldje a terméket, saját költségén. Itt sem a megérkezésnek, hanem a feladásnak/elküldésnek kell megtörténnie 14 napon belül.
Természetesen a vállalkozás a termék árát mindaddig visszatarthatja, amíg az árut kézhez nem kapta. A termék megérkezését követően a vállalkozás ismét 14 napon belül fizeti vissza a teljes összeget: a termék árát és a szállítási díjat is.
Persze vannak kivételek az elállási jog alól: nem gyakorolhatja a fogyasztó az elállási jogát, ha a terméket személyre szabták, például gravírozott ékszerek esetén. Továbbá a gyorsan romló és a higiéniai termékek (ha már eltávolították a termékről a védőfóliát) esetén, vagy akár mozi-és koncertjegyek vásárlásakor.
Szerző: Dr. Krausz Miklós ügyvéd, Net-jog.hu
Szeretnél még többet tudni a webáruház jogról? Akkor gyere el az Ecommerce Expo-ra, ahol Keszthelyi Nikoletta (az Infokommunikációért és Fogyasztóvédelemért Felelős Államtitkárság helyettes államtitkára) előadásából megtudhatod, hogy mire kell figyelni, ha nem akarsz felkerülni a hatóság e-kereskedelmi fekete listájára.
Fontos: 2019. október 10. éjfélig még 10.000 forint kedvezménnyel válthatod meg a jegyed 2020 e-kereskedelmi rendezvényére!
