Az Ecommerce Expo Podcast 8. epizódjában Pintér Róberttel, a Reacty Digital üzletfejlesztési igazgatójával beszélgettünk a nemrég megjelent kutatásuk eredményéről, amely a hazai e-kereskedelemet elemezte.
Kulcsár István Róbert, a Shoprenter vezető tanácsadója beszélgetett Robesszal a következőkről:
- Milyen hatással volt a koronavírus a hazai kiskereskedelmre?
- Hogyan alakult a hazai e-kereskedelem 2020-ban?
- Milyen trendek várhatóan idén?
- Milyen előrejelzések vannak a következő 5 évre?
- Mely termékkörök a legfelkapottabbak?
- Miért érdemes most már mindenkinek átállnia az online térre is?
Hallgasd meg a beszélgetést itt:
Ha jobban szeretsz olvasni, mint podcastet hallgatni, akkor itt megtalálod a beszélgetés rövidített tartalmát:
A logika épül a számokra, vagy a számok hozzák létre a logikát?
Bud Spencer
Indul az Ecommerce Expo Podcast! Stratégia, marketing, logisztika, fulfillment és minden, ami a sikeres e-kereskedelmi vállalkozásodhoz kellhet.
Mikos Ákos:
Szia! Nagy szeretettel köszöntelek, ez az Ecommerce Expo Podcast. A következő Expoig az a célunk, hogy végig vezessünk Téged egy sikeres e-kereskedelmi vállalkozás megalapításának és megalapozásának lépésein, miközben szélesítjük az ismereteidet. Én Mikos Ákos vagyok az Expo egyik házigazdája!
A mai epizód mondhatni exkluzív lesz. Kulcsár István Róbert vendége ma Pintér Róbert, a Reacty Digital üzletfejlesztési igazgatója aki egy friss felmérés kapcsán beszél trendekről, az e-kereskedelem jelenlegi helyzetéről és még az is szóba kerül, hogy milyen menő termékkörök látszanak az elmúlt egy év fogyasztásaiból, vásárlásaiból.
Mire érdemes figyelmet fordítani? Mi változott és mi lepte meg a felmérés készítőit is és a legfontosabb: vajon mi várható az elkövetkező öt évben?
Ma erről hallhatsz. Robi kérdez…Robi válaszol. Kezdjük Kulcsár Róbert kérdésével.
Kulcsár István Róbert:
Robi nagyon sok szeretettel köszöntelek. Arra kérnélek, hogy egy pár szóban a jelenlegi sapkádat is mutasd be nekünk.
Pintér Róbert:
Sziasztok, én is köszöntöm a hallgatókat. Pintér Róbert Robi, Robesz vagyok, a Robeszre hallgatok leginkább. Közel 20 éve foglalkozom információ és társadalomkutatással, 2013 óta e-kereskedelem kutatással. Korábban az eNet-nek voltam a kutatás vezetője, aki ezért a területért felelt, konstruktív Head of Ecommerce, illetve a Corvinus egyetemen dolgozom 2011 óta az infokommunikációs tanszéken. Gazdaságinformatikus hallgatókat tanítok elsősorban és szakdolgozat írásban segítem őket. Van kifejezetten e-kereskedelmi tárgyam, ami forgószínpad szerűen működik a hazai iparági szakértők segítségével, ők tartanak előadást. Illetve minden évben van legalább 1-3 szakdolgozat, ami ezzel foglalkozik: például a koronavírus hatása az ételrendelésre, az egyik szakdolgozóm ebből írja a szakdolgozatát.
Most a Reacty Digitalnak vagyok az üzletfejlesztési vezetője közel két éve. Az eNet 2000 óta vizsgálja az e-kereskedelmet. Alapító tagja voltam a SZEK-nek (Szövetség az Elektornikus Kiskereskedelemért), amit ma már Ecommerce Hungary-ként ismerhettek.
Kulcsár István Róbert:
Pont mondani akartam, hogy ez volt a lánykori neve, hogy SZEK aztán most már Ecommerce Hungary.
Pintér Róbert:
Tavaly mi megvásároltuk az eNet-től azt a tudásanyagot, módszertant, aminek a segítségével az e-kereskedelmet lehet kutatni. Így a Reacty Digital 2020-ban készítette el először azokat a méréseket, amiket most ezen a beszélgetésen majd mélyebben megnézünk.
Az egyik a lakossági trendek. Itt van egy 1000 fős online kutatásunk, ami megnézi, hogy az emberek hogyan vásárolnak online.
Van egy webáruház kutatásunk is, ez a kínálati oldal. Az e-kereskedőket is megkérdezzük, hogy milyen termékeket forgalmaznak, milyen mértékben forgalmaznak, milyen szállítási, fizetési módokat kínálnak, ezeket milyen mértékben veszik igénybe, értékesítenek-e külföldre, van-e hagyományos boltjuk.
Ezekről fogok nektek most mesélni. Ennek a kettőnek az ötvözésével makro számok, GDP előrejelzés és inflációs előrejelzés, egyebek alapján szoktunk csinálni egy 5 éves középtávú előrejelzést, hogy melyik termékkategória illetve a teljes piac merre fog előre menni. Hány ezer milliárd forintos lesz az online kiskereskedelem és ez mekkora részét teszi ki a teljes kiskereskedelemnek. Erről a három dologról tudok mesélni nektek.
Kulcsár István Róbert:
Emlékszem még a eNet-es korszakban, amikor minden évben vártuk, hogy a Summit eljöjjön mert az Ecommerce Hungarynak a nagy rendezvénye, ami minden nyár elején kerül megrendezésre, vagy került megrendezésre a pandémia előttig. Mindig ott hoztátok a következő évi számokat. Olyan számokat, amiket én rendre fel is használtam a saját prezentációmban és alig vártam, hogy végre június legyen, mert például 2021 május végén egy előadásban 2019-es számokról beszélni, legalábbis olyan felkészületlenségnek tűnt. Emiatt titeket jó előre raktak, hogy az elején bevonzzák az embereket. Ilyen lényeges, felhatjó elem, key note speaker-ök, voltatok ezen a rendezvényen és mindig az érdekelt, hogy oké de mennyi az annyi.
Ennek megfelelően, aki el kezd hallgatni egy híradást, úgy érdemes felépíteni, hogy jól hallgassuk végig az egészet, tehát azért se beszéljük, azért se lőjük el most még a puskaport, hanem haladjunk visszafelé, ahogy nagyjából egy cég tervezni szokott. 5 éves tervek, meg 10 éves tervek, meg stratégiai tervek.
Mit mondanál egy hazai kereskedőnek, vagy egy hazai e-kereskedőnek, aki még nem lépett be az e-kereskedelmi piacra, miért érdemes, mivel próbálnád meggyőzni, hogy ha szigorúan trendszerűségről kellene értekezni? Mi lesz itt 5 éven belül a hazai internetes kiskereskedelmi piacon?
Pintér Róbert:
Nagyon jó kérdés, és köszönöm a felvezetést. Idén sajnos nincsen Ecommerce Summit, nem tudjuk, ezeket a számokat elmondani. Viszont pont ugyanakkor vagyunk most, mint a Summit.
Mi lesz itt X éven belül legalább 3-4 gondolatot vagy mozaikdarabkát mondanék, lehet részben ellent mondanak egymásnak.
Senki nem tudja, mit hoz a jövő, forgatókönyvek vannak. Három lehetőséggel operálunk: optimista, realista és pesszimista szcenárió. A fő különbség az, hogy mit gondolunk, milyen hatással lesz a koronavírus a világgazdaságra, digitális átállásra és az e-kereskedelemre.
A globális gazdaságot illetően két véglet van. Egyik, hogy nagyon gyorsan visszapattan ez a gazdaság.
A HVG-n jelent meg, hogy a nagy világjárványokat, a történelem során, mind gazdasági és intellektuális fejlődések követték.
A legjobb eshetőség, hogy nagyon gyorsan magához fog térni a világgazdaság. Lesznek olyan szektorok, melyek elmaradnak, például a vendéglátóipar. Pincéreket, szakácsokat nehéz találni, mert nagyon sokan elmentek dolgozni más területre, nem akarnak visszatérni. De ezt leszámítva gyorsan rendeződhet a gazdaság.
Pesszimista narratíva szerint a 2008-as recesszióhoz hasonló válságba rohanunk, ami 2014-2015-ig tartott Kelet-Európában. Akár egy 6-8 éves gazdasági visszaesésre lehet számítani. A negatív esetet számítva is.
Viszont a digitális transzformáció miatt, az online kereskedelemnek élénkülnie kell, piaci részesedése nőni fog. Arra kell számítani, hogy akik online vannak, azok nagyobb előnyökre tehetnek szert.
Részben kényszer, részben lehetőség. A hazai kiskereskedelmet tekintve több, mint 10 ezer milliárd forintról beszélünk. Ha a pesszimista szcenárió lép életbe, akkor a magas munkanélküliség és az infláció mellett is az online kereskedelem részesedése az nőni fog.
Ez az, amit mondani tudok azoknak, akik be akarnak lépni az online piacra. Mindegy milyen lesz a gazdasági környezet, az online terület az nőni fog. Vagy kicsit, vagy jobban, az offline kereskedelem kárára akár.
Csinálunk egy építőanyag kereskedelmi kutatást, ami azt vizsgálta, hogy mennyire érdemes belépnie egy hagyományos kereskedőnek az online térbe. Hiszen ettől átlátható lesz az árazása, a termékei és akár kannibalizálhatja is a saját forgalmát.
Nem biztos, hogy jó ötletnek tűnik belépni így az online térbe. Viszont verseny van, a digitális tér nélkül a jelenlegi pozíciója egy adott cégnek nem biztos, hogy tartható lesz.
Mindig probléma az árrés, hogy hogyan alakul, lehet-e egy adott árréssel hasonló profitot elérni online. Erről megoszlanak a vélemények. A hozzáadott értékkel és az extra dolgokkal tudunk kereskedőként értéket teremteni, mert ha nem, akkor marad a direct-to-consumer, ahol a gyártó közvetlenül fog értékesíteni a fogyasztóknak és ezzel kikapcsolja a kereskedőket.
Az elmúlt 20 év során évi 15-20%-ot nőtt az e-kereskedelem átlagosan. 2019 és 2020 között, az első koronavírus évre ez egy 34%-kos növekedést jelent. Ez körülbelül a duplája a normál növekedésnek. Más piackutatók 40%-ot mértek. A KSH is már ezermilliárd fölé méri az e-kereskedelmet. Ha ez a növekedés marad, 2029-re Magyarországon az online kereskedelem tenné ki a hazai kiskereskedelem körülbelül a felét, ami most 10% körül mozog.
Nem tudjuk, hogy hol van az üvegplafon, mennyit lehet elérni. Kínában már most 50% ez az arány. Nyugat-Európában és Amerikában 15-25% körül vannak a számok. A magyar piac előtt még van egy jó pár év, amíg dinamikusan tud bővülni, viszont onnantól kezdve valószínűleg egymás között versenyeznek majd a kereskedők és nem az offline, hagyományos kereskedelem a rovására.
Az is egy jelenség, hogy a fejlettebb régiónkon belüli versenytársak is próbálnak benyomulni a magyar piacra. Nemcsak az óriásoktól kell tartani, mint az Alibaba vagy az Amazon, hanem attól, hogy a mi szegmensünkben megjelenik egy cseh, román, szlovák versenytárs, régiós piacvezető.
Lehet ez egy kis cég is, nemcsak multikra kell itt gondolni, hanem például a Kifli.hu-ra, akik megszorongatják a Tesco-t, az Aldi-t vagy a Lidl-t.
Ilyen fajta belépés többféle piacon is elképzelhető, például az élelmiszer vagy az étrend kiegészítők területén.
Kulcsár István Róbert:
Favi, eMAG, Alza számtalan ilyen benyomulást láthatunk. Bármelyik piacon ott a veszély, hogy megjelenik egy konkurencia, mert alacsony a belépési küszöb.
A világ folyamatosan változik és gyorsuló ütemben teszi ezt. Változnak a fogyasztói szokások, nincs már olyan terület, ahol nem lehetne webáruházat indítani. De ahogy telik az idő, a saját versenyképességemet rontom csak és egy idő után annyira nehéz lesz belépni, hogy akár csődbe is mehetek. Én azt gondolom, hogy bármilyen területen is mozogsz, el kell gondolkodni, hogyan lépsz be erre a piacra.
Szerintetek hol fog tartani 5 év múlva a hazai internetes kiskereskedelem?
Pintér Róbert:
A fő szám nekünk 2020-ban a kiskereskedelemben 1046 milliárd forint volt. Ez csak a .hu végű webáruházakat jelenti, nincsenek benne a külföldről rendelt termékek sem a biztosítások és a szállásfoglalások.
A KSH adata alapján, 2020-ban üzemanyag nélkül 10.696 milliárd forint volt a teljes kiskereskedelem. Ez azt jelenti, hogy ez 9,8% volt az e-kereskedelem a teljes hazai kiskereskedelemnek. 2019-ben ez a szám majdnem 8% volt. Itt egy jelentős, 34%-os bővülés volt a két év között.
Kulcsár István Róbert:
Az egész világra jellemző volt, vagy inkább csak a fejlődő piacok tudtak ekkorát ugrani?
Pintér Róbert:
Sajnos pontos számaim nincsenek, de alacsonyabb bázisról könnyebb nőni. Inkább ez az ugrás azoknak a piacoknak az esetén figyelhető meg, ahol alacsonyabb volt a fejlettség.
2025-ben a pesszimista forgatókönyv szerint a kiskereskedelem hazánkban 1,3 szorosára fog nőni. Tehát 10,6 ezer milliárd forintról 14,2 ezer milliárd forintra. Ugyanakkor az e-kereskedelem növekedése ezt túlszárnyalja, ez 1,6-szoros lesz. 2020-as árakon, infláció nélkül eléri az 1700 milliárdot, az idei 1046 milliárdról. Alsó hangon is 12%-os lesz az online részesedése és ettől már csak optimistább előrejelzések vannak.
A hurráoptimista forgatókönyv szerint 2322 milliárd forintról beszélhetünk. Van egy 500 milliárd forintnyi mozgástér attól függően, hogy mi fog történni a digitális átállásban. Több mint 2,2-szeres növekedést várnak az optimisták. 2015 óta hat év alatt egy négyszeres bővülés történt, szóval egyáltalán nem lehetetlen ez a verzió. Kettős a dinamika, elválik az online és az offline.
Realista forgatókönyv szerint kétszeres bővüléssel számolunk. 1046 milliárdról 2107 milliárdra nő az elektronikus kiskereskedelem. A hagyományos kiskereskedelem pedig a másfélszeresére. Érdemes az online felé nyitni, az dinamikusabb nő. Ráadásul úgy számolunk, hogy a hagyományos kiskereskedelem rovására továbbra is lesz bővülés és egy 13% körüli részesedéssel számolunk. 2025 után még egy 15-20%-ot is simán elérhet az e-kerskedelem részesedése.
Kulcsár István Róbert:
Ebben benne van a rágógumi, az autó és minden. Gondoljunk bele, egy nap mennyi apróságra költünk offline. Ehhez képest mennyire durva, hogy pár éven belül az összes vásárlás egy negyede már interneten keresztül történik majd.
A britek például mindig is úttörők voltak online vásárlás terén, amikor nálunk pár százalék volt az e-piac részesedése, ők 15%-nál tartottak, nem tűnt realitásnak, hogy hazánk ide elérjen, ehhez képest ma itt tartunk.
2021-ben mi várható?
Pintér Róbert:
Idei évre még nincsenek konkrét számok, nyilván a modellt meg lehet hosszabbítani. Egy 15-20% bővülés várható. A koronavírustól függ, hogy lesz-e 4. és 5. hullám. Ha lesz lezárás, megugrik az online vásárlás. Például egy pandémiás március veszekszik egy átlagos karácsonyi időszakkal.
A 2021-es év szerintem egy felemás év lesz. Az eleje még a koronavírus által sújtott, így ott még egy dinamikusabb növekedés volt. A második felét meg majd meglátjuk. Az emberek kicsit megcsömörlöttek, sokan mondták, hogy visszatérnek a hagyományos vásárláshoz.
Kulcsár István Róbert:
Szeretünk vásárolni, erre most nem volt fizikailag lehetőség, ez is oka lehet a nagy online nekilendülésnek. Ha nyitnak a boltok lesz visszarendeződés?
Pintér Róbert:
Igen, vannak olyanok, akiknek megváltozik a fogyasztói viselkedése. Erre kb. 1,5-2 hónap elegendő. Januárban megkérdeztük a fogyasztóktól a második hullám lecsengésekor, amikor még nem lehetett tudni a harmadik hullámról, hogy visszatérnek-e a bolti vásárláshoz. Az idősebbek és az alacsony jövedelműek azt mondták, hogy igen, vissza fognak térni a hagyományos vásárláshoz. A fiatalabbak és a jómódúak inkább fognak online vásárolni.
16% mondta, hogy egyáltalán nem szeretne a hagyományos vásárláshoz visszatérni. 48% vegyes, azaz online és offline is, és 32% inkább visszatérne a korábban megszokottakhoz, a hagyományos vásárláshoz.
A korábbiakhoz viszonyítva ez nagy előrelépés, aki csak online szeretne vásárolni, az arányuk sosem volt még ilyen magas.
Itt szintén van egy bővülés. 2021-es év ketté bontható, első félév duplázódás, második félév pedig egy standard növekedés, így kijön átlagban egy 20-25%-os növekedés. Nem nagyon van Magyarországon más olyan terület, ami ilyen mértékű növekedést mutatna.
Mikos Ákos:
Na, és itt álljunk meg egy pillanatra, mert lesznek még itt meglepetések. Ám előtte jöjjön az a rovatunk, amelyben sikeres webáruházak tulajdonosai adnak egy tippet most induló, vagy formálódó vállalkozásoknak. A kérdés szinte mindig ugyanaz: Mit tanácsolnál egy most induló webshopnak?
Colo.hu – Csilla
“Úgy gondolom, az első legfontosabb lépés, hogy ismerjük meg a piacot és dolgozzuk ki a rövid és a hosszú távú stratégiánkat. Ezekhez a következő alapvető kérdéseket kell feltennünk:
1. A termékünk életképes?
2. Egyedi a piacon?
3. Meglévő problémára úgy tud megoldást nyújtani a vásárlónak, mint eddig senki más?
A második legfontosabb dolog, ha webáruházat szeretnénk üzemeltetni, tudnunk kell, hogy az e-commerce egy külön szakma. Emiatt érdemes megfelelő szakmai tudással felvértezni magunkat ahhoz, hogy el tudjunk indulni és hogy értsük, mit kell csinálnunk.
A harmadik tanácsom pedig, hogy legyen profi a vevőszolgálat. Hiába jó a termékünk, a vásárlói élményt a vevőszolgálat pillanatok alatt lenullázhatja.”
Mikos Ákos:
És most vissza a beszélgetéshez… Pintér Róbert hamarosan rámutat arra, hogy mire érdemes figyelni a jövőben?
Kulcsár István Róbert:
2021-re milyen termékkörökkel lehet még berobbanni? Van-e valami átrendeződés?
Pintér Róbert:
Kereskedői és vásárlói igények felől is meg lehet közelíteni. A Reacty Digital kb. 30 termékkategóriát mér. Vannak ettől részletesebb kategória rendszerek, van olyan piactér, ahol 1800 kategória van. De a 30 az emberibb a kérdőívezés során.
Kínálati oldalról hagyományosan a számítástechnika kirobbanthatatlan az első helyről. Nincs annyira messze a ruházat, sportruházat. 5 éve csináltunk egy kutatást erről, hogy miért nem fog működni, ehhez képest sikersztori. Nem hittük volna, hogy ki lehet küszöbölni a „nem tudjuk felpróbálni” kifogást.
Kulcsár István Róbert:
Egyik kérdés, hogy hogyan áll majd rajtunk a ruha, a másik pedig a méret, ezekre egészen kreatív megoldások születtek már a kifogáskezelésre.
Pintér Róbert:
Árelőny és a kínálat komoly előny az interneten. Ha például egy adott márkát már szeretünk és tudjuk hanyas méretű cipő kell abból, akkor szélesebb kínálat fogad minket online, mint egy hagyományos boltban.
Ha nem jó, akkor a visszáru kezelést kell jól megoldania a webáruháznak.
A 16%, akik csak online szeretnének vásárolni, nincs idejük elmenni vásárolni és úgy vannak vele, hogy ha nem jó, akkor visszaküldik. De azért a ruházatok között sok olyan is van, amit nem kell felpróbálni, például kiegészítők.
Keresleti oldalon, első helyen szerepelnek a ruhák, ami kínálati oldalon a második helyen van.
A kínálati oldalon a harmadik a szórakoztató elektronika. Ezt követi a lakberendezés, a háztartási gépek és a játék-ajándék nagyon minimális eltérésekkel.
A fogyasztói oldalon a ruhák mellett háztartási kis- és nagygépek, a harmadik helyen pedig az egészséghez kapcsolódó termékek vannak. A negyedik helyen pedig a mobiltelefonok és kiegészítők találhatóak, amelyeket különösen külföldről szeretnek vásárolni.
Kulcsár István Róbert:
Van olyan termékkör, ami nagyon nagy nyertese a járványnak?
Pintér Róbert:
A járvány idején feljött az FMCG kategória és a melegétel rendelések. De van, akiknél mentális blokk miatt ez nem elfogadott.
A pandémia miatt felfutók között az élelmiszer és a drogéria kategória jön fel és nyerhet hosszútávon is.
Igazából a lista vége az izgalmas ezek tudnak majd dinamikusan nőni. Az építkezéshez, gasztronómiához, ételhez, italhoz, és állattartáshoz köthető dolgok is felfelé igyekeznek. Baba-mama termékek és sporteszközök területén valaki még robbanthat.
Kulcsár István Róbert:
Igen, szerintem is ezek az izgalmasabb piacok, ahol viszonylag alacsonyabb a forgalom, a piac még nem annyira kiforrott, a konkurencia még nem annyira erős. Itt egy jó értékajánlattal szerintem sokkal könnyebben lehet 50-100%-os növekedést elérni, mint egy kiforrott piacon, amelyek nem tudnak jobban nőni, mint 15-20%.
Pintér Róbert:
Nagyon eltérően tudnak viselkedni amúgy az egyes kategóriák. Például a műszaki, elektronika területén a vásárló hajlandó pár forint különbségért átmenni egy másik kereskedőhöz. Míg az építőanyagnál, ami egy erős szakértelmet és tanácsadást igényel, nagyok a kosárértékek és bonyolult a logisztikája, emiatt teljesen eltérhet, mint más kategóriák.
Kulcsár István Róbert:
Lezáró gondolat:
Maga az e-kereskedelem olyan területekre is betört már, mint az FMCG vagy az építőipar. Nincs már olyan terület, ahol NE lehetne, vagy ne kellene webáruházat üzemeltetni. Ha nincs ötlet, akkor érdemes a végén „kullogó”, de nagy potenciált rejtő piacokra belépni és ott találni egy jó értékajánlatot, amivel ti jobbak tudtok lenni, mint a konkurencia.
Ha pedig nagy piacra léptek be, akkor ott viszont marad az, hogy kőkeményen kell elemezni a konkurenciát, a piacot és valamilyen réspiacra betörni. Vagy a direct-to-customer modellt alkalmazni. Én ezt a lehetőséget látom, de az biztosan nem lehet jó irány, hogy nem csináltok webáruházat., úgyhogy hajrá!
Mikos Ákos:
Pintér Róbertnek a Reacty Digital üzletfejlesztési igazgatójának köszönjük a friss és szinte elsősoros információkat és adatokat, Kulcsár Robinak pedig a kérdéseket. Neked pedig azt, hogy figyeltél erre a beszélgetésre. Keresd a további részeinket is, vagy olvasd az Ecommerce Expo blogját és fejlődj velünk együtt a még sikeresebb e-commerce vállalkozásod felé haladva. A következő epizódban találkozunk.
Addig is minden jót kívánunk!
Reacty Digital sajtóközleményei a felmérésről:
https://reacty.digital/az-e-kereskedelem-egy-eve-mit-es-hogyan-vasaroltunk-online
https://reacty.digital/rekord-evet-zartak-a-hazai-webaruhazak
