Az alábbi bejegyzés Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC digital commerce csapatának senior managere-nek tollából készült, aki a 2025-ös Ecommerce Expo színpadán TEMU, webáruház rendelet, csomagautomata boom – 2024 a változások éve volt. Merre tovább 2025-ben a kiscsomag logisztikában? című előadásában bemutatja mit várhatsz a logisztikai piacon 2025-ben.
A tavalyi év a kiscsomag-logisztikai szektor szereplői számára útkereséssel és fejlesztésekkel telt: a hazai kereskedők stagnáló, vagy csak kis mértékben növekvő volumene, a Kínából érkező import csomagok mennyiségének drasztikus növekedése, valamint az új szabályozás miatt a kereskedők checkout folyamatában a vásárlókért kialakult versenyhelyzet már az év elejétől kezdve feladta a leckét a szolgáltatóknak.
Minden logisztikai cég szembesült azzal a kérdéssel, hogy érdemes-e beszállni az alacsony árú import csomagok kiszállításába – időközben az már eldőlt, hogy a csomagautomaták egyre növekvő piacából 2024-ben már senki nem maradhat ki.
Mindezen felül még olyan piaci átalakulások is történtek, melynek hatásai inkább a közeljövőben lesznek érezhetők: a legnagyobb piacrésszel rendelkező GLS az XXL méretű csomagok szállításának bevezetése után az Ilogistic megvásárlásával belépett a fulfillment piacra is, még tovább szélesítve a portfóliót.
A Sameday megvásárolta a Sprintert, illetve közös tulajdonba került a Foxpost és a Packeta. A piaci változások mellett nem lettek alacsonyabbak a kereskedők és a címzettek elvárásai sem – magabiztosan jelenthetjük ki, hogy egyetlen szolgáltató számára sem volt unalmas a 2024-es év.
De tekintsük is át részleteiben a legfontosabb eseményeket.
A webáruház-rendelet hatása
2024 elején úgy tűnt, hogy a logisztikai szektor erőviszonyaira és árazására az egyik legnagyobb hatással az ún. webáruház-rendelet lesz. A márciusban hatályba lépett szabályozás szerint minden Magyarországra értékesítő webáruháznak kötelezővé vált feltüntetni a Magyar Posta kézbesítési opcióját.
A rendelet kezdetben heves ellenállást váltott ki a kereskedők részéről, ám a legtöbb piaci szereplő gyorsan alkalmazkodott az új szabályokhoz. Ami a gyakorlati megvalósítást illeti, a PwC Top700 kereskedőt vizsgáló riportja szerint 2024. novemberében a webáruházak 70%-ánál érhető el az MPL házhoz szállítási szolgáltatása, míg a csomagponti és csomagautomatás elérése ennél is alacsonyabb.
A Magyar Posta jelenléte a webáruházak logisztikai kínálatában nagyobb diverzifikációt hozott, hiszen a korábbi beszállítójához ragaszkodó kereskedők arra kényszerültek, hogy több szolgáltatóval is együttműködjenek.
Ez a gyakorlat megosztja a volument, így az egyes logisztikai cégek kevesebbet kapnak, amely megkönnyíti a kereskedők alkupozícióját az ártárgyalásokon, de csökkenti a kitettségüket a szezonban.
Az, hogy a vásárló választhat a legtöbb esetben, hozzájárulhat a magasabb vásárlói élményhez, ám egyúttal új típusú versenyhelyzetet teremtett a szolgáltatók között, ami erőteljesebb és tudatosabb márkaépítést követelt meg a vásárlók, vagyis a címzettek felé is.
A rendeletet nem, vagy nem megfelelően alkalmazó kereskedőket 2024-ben nem szankcionálták, és az új szabályozással kapcsolatos felháborodás is hamar lecsillapodott, viszont a helyét átvette a TEMU által okozott helyzet miatti aggódás.
2024-ben a TEMU formálta a piacot
Az alacsony értékű, főként Kínából származó csomagok kérdése gyakorolta a legnagyobb nyomást a logisztikai szektorra.
Míg 2021-ig a kínai importot a Magyar Posta kezelte, a vámszabályok változása után több cég is belépett a piacra. A volumen tekintetében a TEMU hozott áttörést: 2023 őszétől kezdődően folyamatosan növekvő, 2024-ben már tömeges csomagforgalmat generált, amelyet bár több szolgáltató között osztott meg, azonban még így is az egyes szolgáltatók kapacitásának jó részét lekötötte. A logisztikai cégeknek dönteniük kellett: vállalják-e az alacsony jövedelmezőségű csomagok kezelését, vagy kizárják ezeket a portfóliójukból? Ráadásul míg korábban ezen csomagokat nem szállították házhoz, 2024-ben a legtöbb szolgáltató nem tett különbséget a belföldi és kínai csomagok kezelése közt, ugyanazt a magas szintű, rugalmas kézbesítést biztosítva mindenre.
Már a szezont megelőzően jelentkeztek a problémák, a volumennel nem minden szolgáltató bírt el, legalábbis nem minden területen. Azáltal, hogy a TEMU és más import szereplők folyamatosan változtatták, kivel és hogyan dolgoznak, lenyomták az amúgy is alacsony árakat, így szolgáltatóknak azt kellett eldönteni , hogy bevállalják-e ezeket a csomagokat, növelve a címsűrűséget és a hatékonyságot, vagy maradjanak ki ebből.
Az mostanra egyértelművé vált, hogy a belföldi piac volumene kevés a talpon maradáshoz a logisztika számára, csak az a kérdés, hogy az EU-n belüli import mellé melyik szolgáltató mennyi kínai csomagot akar és tud teljesíteni. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy hosszabb távon a kínai cégek alternatívákat keresnek, és nem csak a magyar piacon már megszokott szolgáltatókat alkalmaznak – pl. 2025-ben már megjelent újként az iMile a TEMU magyarországi kiszállítópartnerei között.
Az EcommerceExpo-n izgalmas előadásokat ismerheted meg, hogyan tudod felvenni a verseny a kínai óriásokkal szemben. Érdekelnek az előadások? Nézd meg itt.
A csomagautomaták dominanciája
A csomagautomaták piaci jelenléte 2024-ben új szintre lépett. Egy év alatt több mint 70%-kal nőtt a kihelyezett automaták száma, és az év végére már több mint 8500 automata állt rendelkezésre országszerte. A szolgáltatók előre tudtak lépni abban is, hogy ügyfeleik, akik eddig nem tették, egyre nagyobb arányban kapcsolják be a webáruházuk checkout folyamatában a csomagautomatás kiszállítási lehetőséget is.
A PwC felmérése szerint a 100 legnagyobb magyarországi webáruház 80%-a, míg a 700 legnagyobb webáruház 70%-a biztosítja ezt az átvételi megoldást. 2024-ben a teljes csomagforgalom 28%-át fix ponton (ennek 73%-a automatában) vették át, így 8 százalékpontot csökkent a házhoz szállítás népszerűsége. A csomagautomata-hálózat kiépítése beruházás-igényes, ezért a szolgáltatók egy része kivárt, azonban mostanra egyértelmű, hogy nem lehet kimaradni ebből a szegmensből.
Az automaták népszerűsége egyrészt annak köszönhető, hogy ott jellemzően olcsóbban biztosítják az átvételt a kereskedők, mint házhoz szállítás esetén, azonban legalább ennyire fontos, hogy a címzettek számára rugalmasságot biztosít, hiszen időponttól függetlenül vehetik át a rendeléseiket.
A logisztikai szolgáltatók számára komoly kihívást jelent a hálózat kiépítése és gazdaságos működtetése: egyre nehezebb elhelyezni az automatákat, illetve folyamatosan figyelni kell a kihasználtságot és a leginkább leterhelt pontok tehermentesítését. A szezonális időszakokban, különösen karácsony előtt, a kapacitás gyakran a határára érkezik. Az automata hálózat bővítése és költséghatékony működtetése folyamatos feladatot jelent a jövőben is a szolgáltatóknak, melyet idéntől tovább bonyolít a változó szabályozói környezet.
Erőteljesebb a kommunikáció a végfelhasználók felé
Az erős versenyben felértékelődtek olyan piaci szegmensek, amelyek korábban kevesebb fókuszt kaptak: a magánszemélyeknek szóló (C2C) csomagfeladási lehetőségek, valamint az áruvisszaküldéshez kapcsolódó csomagfeladási folyamatok egyszerűsítése és átláthatóbbá tétele – mindkét területen előrébb járnak a logisztikai szolgáltatók megoldásai nemcsak a jelenlegi piaci igénynél, de sok fejlett nyugat-európai piac megoldásainál is.
A visszáru megoldások tekintetében az elmúlt években a szolgáltatók sokat fejlesztettek, azonban a piac még nem értékeli kellően: a fogyasztók elvárnák, hogy az online vásárlások során könnyen és alacsony költséggel vagy költségmentesen visszaküldhessék a termékeket, különösen bizonyos szegmensek (pl ruházat, cipő, sportszer, divatcikk) esetében.
A kereskedőknek ugyanakkor a könnyebb visszaküldés miatti esetlegesen magasabb visszáru arány miatt ez kevésbé áll érdekében.Azt azonban nekik is fel kell ismerniük, hogy a közeljövőben ezzel is, növelhetik a vásárlói elégedettséget és akár versenyelőnyre is szert tehetnek.
Szintén kevéssé kihasznált lehetőség jelenleg a magánszemélyek közti csomagküldés – a fogyasztók csak kis hányada használ jelenleg rendszeresen csomagfeladási megoldásokat, illetve a Facebook marketplace szerepe csökkent, és helyette a Vinted zárt rendszerében bonyolódik a csomagforgalom nagyobb része.
A szolgáltatók viszont bíznak abban, hogy a magánszemélyek közti csomagfeladások a jövőben stabil és jól fizető piacot jelentenek majd.
Míg korábban egy logisztikai szolgáltató elsősorban csak B2B kommunikációra fókuszált, ez mostanra megváltozott – ebben a C2C megoldások és a fix pontos hálózat népszerűsítése mellett fontos szerepet játszott az is, hogy a vásárlók immár jellemzően több házhoz szállítási lehetőségből is választhatnak egy kereskedő checkout folyamatában, tehát meg kell őt győzni, miért az adott szolgáltatót válassza.
Előtérbe került a vásárlói kommunikáció, a márkaépítés, amely korábban egyáltalán nem jellemezte ezt a piacot. Szintén fontos szerepe van a vásárlókkal történő kapcsolattartásban a szolgáltatóknál elérhető applikációknak – némelyik app már most túlmutat az alapfunkciókon, és a cél egyértelműen a vásárlói kötődés kialakítása.
Innováció és technológia: a fejlődés kulcsa
A 2024-es év világossá tette, hogy a logisztikai szektorban az innováció kulcsfontosságú a versenyképesség fenntartásához. A volumenek kezeléséhez, a magas szintű szolgáltatások nyújtásához elengedhetetlenek a magas szinten automatizált raktárak, és egyre nagyobb szerepet kaphat a mesterséges intelligencia is a hétköznapokban, legyen szó vásárlói kapcsolattartásról, járatoptimalizációról vagy kihasználtság-tervezésről.
A fenntartható raktározási és szállítási megoldások szintén előtérbe kerültek, és egyes szolgáltatók komoly előrelépéseket tettek a szolgáltatás ökológiai lábnyomának csökkentésére. Az elektromos járművek és a zöld logisztikai megoldások bevezetése nemcsak a környezetvédelem, hanem hosszú távon a fogyasztói bizalom növelése szempontjából is fontos.
Hogyan tovább?
2024 a változások és a kihívások éve volt a kiscsomag-logisztikában. A külföldi, főként kínai webáruházakból rendelt csomagok növekedése, a csomagautomaták előretörése és a fogyasztói elvárások növekedése alapjaiban alakította át a szektort. 2025 nagy kérdése az, hogy miként lehet stabilizálni a magas szolgáltatási színvonalat, esetleg a piac elé kerülni valamilyen innovatív megoldással.
Vajon a mesterséges intelligencia és az automatizált megoldások mennyire tudják átvenni a humán erőforrás szerepét, illetve lesznek-e újabb szereplők, amelyek felborítják a piaci erőviszonyokat?
Az előttünk álló években a fogyasztói igényekre reagáló, innovatív és hatékonyságnövelő megoldásokon, valamint a kereskedők igényeinek való megfelelésen túl már a márkaépítésre és a vásárlói elköteleződés növelésére kell fókuszálniuk a kiscsomag-logisztikai szereplőknek.
